Bonyolult

Közhely, hogy az emberi kapcsolatok bizony bonyolultak. Bele sem gondolunk igazán, mert rutinból bólogatunk, hogy ja-ja, meg persze-persze, de...

Tessék, gondolkodjunk el: mi lenne, ha velünk történne meg? Válás gyerekekkel, majd új házasság, új gyerekekkel, féltékenységgel, szeretetféltéssel. Emberi. Nagyon is valóságos. Aztán jön a malom: őrlődni szerelem, kötelesség, család, gyerekek között úgy, hogy a fejünket mindvégig a víz fölött tartva valahogy átússzuk ezt a beláthatatlan tengert.

A nyolcéves Rufus élete a feje tetejére állt, amikor szülei, Josie és Tom elváltak, és külön utakra léptek. A helyzet csak fokozódott, mikor újabb emberek tűntek fel a kisfiú életében: édesanyja új férje, Matthew, és édesapja új barátnője, Elizabeth. Ráadásul a család Matthew három tizenéves gyerekével is kibővült, akiket anyjuk, Nadine arra nevelt, hogy gyűlöljék a mostohájukat, Rufus édesanyját.
A helyzet szinte elviselhetetlen, Josie és Matthew házassága veszélybe kerül…
Rufus titokban szívesebben élne apjával, Tommal a békés bathi házban. Még egy mostoha ellen sem lenne kifogása, ha az olyan lenne, mint Elizabeth: józan, barátságos és elfogadó. Tom azonban őrlődik új szerelme és korábbi házasságából született felnőtt lánya között, aki feltétlen és kizárólagos szeretetet vár el édesapjától. E szövevényes családi történetben nincsenek könnyű megoldások…

„Néha kifinomult, mint Austen, máskor okos, mint Brontë. Trollope zseniális” – Mail on Sunday

„Lebilincselő olvasmány – az írónő ugyanolyan aprólékosan ábrázolja a lelki és családi történéseket, mint minden eddigi regényében.” – Daily Telegraph

„Trollope ismét bebizonyította, milyen mély érzelmek ábrázolására képes. Izgatottan és remegő ujjakkal lapozunk egyre tovább.” – The Times

A könyv nyomtatott és e-könyv formátumban is megvásárolható

..........

Magány és élni akarás, ősi, elemi ösztönök, és hatalmas érzelmi dilemma: meddig tart a hűség? Meddig élhet valaki teljes bizonytalanságban? Van-e helye az emberségnek akkor,amikor a puszta önfenntartás a tét?

Szerintem az ősz legizgalmasabb regénye az Angyalcsinálók:

 Egy Tisza melléki kis falu határába már az első világháború kitörésének elején olasz hadifoglyokat telepítenek. Az ő egészségügyi ellátásukról és élelmezésükről a falu asszonyai gondoskodnak, és némelyikük, természetesen a férjéről sem megfeledkezve, szerelembe esik a katonákkal…

A korábban tetszhalott életet élő falu ismét zsongani kezd, mint tavasszal az erdő, amely körülöleli. A háború végeztével pedig a férfiak csaknem valamennyien hazatérnek…

Vajon mit hoznak magukkal abból a vad, embertelen világból, amelyet ha lelki és testi sebesülésekkel is, de túléltek? És mit találnak otthon? Asszonyaik mivel szembesítik őket, lehet-e még együtt élni? Kikből lesznek az áldozatok, és vajon kik azok, akik akár gyilkosság árán is megszabadulnának a férjüktől? Mi történik a méregkeverő, vajákos asszonyokkal? Hat-e a méreg, amikor már nem hat? Boszorkány-e a boszorkány, vagy csak annak képzeli magát? Angyalcsináló történetet
olvasunk, amelyből egyszer csak eltűntek… – az angyalok.

A skót írónő, aki regényében a századelő magyar valóságával ismerkedik, ugyan nem feminista, mégis izgalmas, szembesítő kérdéseket tesz föl, amelyekkel valamennyiünknek, férfiaknak és nőknek, férjeknek és asszonyoknak, érdemes szembenézni.

A könyv itt is elérhető