Csak üdvözölni, keblünkre ölelni és örökre ott tartani lehet a Slow Budapest mozgalmat. Egyszerűen nincs mit nem szeretni azon az elgondoláson, hogy próbáljunk meg lassan élni. Khömm. Na jó, lassabban.
Talán tényleg több odafigyelést igényel ez az életforma,és valószínűleg vannak napok, amikor az ember megpróbál a reggelihez is gyertyát gyújtani (teamécses. csak az volt itthon.), de nyilván azok a napok vannak többségben, amikor joghurt be, gyerekre cipő fel, és rohanás, mert (megint) elaludtunk.
Mindegy.
Újratervezés.
Szóval csak néha, de VAN gyertyafényes reggeli. Az is több a semminél. Egy finom tea és a lecsukott laptop is jó, ha nincs idő másra. Vagy egy szelet süti. Tizenöt perc jóga, amiből a legjobb rész a földön fekvős, semmit nem csinálós utolsó öt perc. Egy közös kirakózás két adag ruha és a bezsíroldózott főzőlap között.
És persze a jutalom, a könyv. Ha már mindenki alszik.
Meleg zokniban, vagy mezítláb, talppal a radiátoron.
Wellness-"elérhetetlen"-hétvége helyett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése