2012. augusztus 12., vasárnap

Olimpia

Talán attól, hogy csak minden negyedik évben van, talán attól, hogy legendás verseny, egy biztos, az olimpiát mindenki nézi. Ki kicsit, ki nagyon, van, aki csak a döntőre vetkőzik ki magából és lesz lelkes sportdrukker, van, aki meg még azt is jegyzi, hogy az 28. ugandai versenyző mennyit futott az elődöntőben.

Egy kicsit ilyenkor mi is ott vagyunk, egy kicsit minden érem a miénk még akkor is, ha egyébként futni is kocsival megyünk és megállunk hamburgerezni.. Ilyenkor egy kicsit nekünk szól a himnusz, a taps, és bekönnyezünk (sírunk:)), meg ott a gombóc a torokban.

Olyan ez, mint egy jó könyv: megvívják helyettünk a csatákat, leölik a sárkányt, eljutnak a Marsra, mi pedig izgulunk, drukkolunk és -valljuk be- teljesen kiszakadunk a világból egy jó könyv olvasása közben. 
Aztán az ember leteszi a könyvet, kikapcsolja az olimpiai közvetítést és elmegy, hogy bizonyítson a munkahelyén, hogy állja a sarat a hétköznapokban és hogy találjon célt, értelmet az életben. No meg kitartást. 

Ha Risztov Évának és Elisabeth Bennetnek ment, nekünk is menni fog. Csak meg kell találni a saját célunkat. A saját sportágunkat.

A könyvet a Kossuth Kiadó Facebook oldalán megnyerheted! Katt!


Színes képekkel illusztrált, a sportág kiválasztásának személyes szempontjait összefoglaló sportszakkönyv. Lapozzuk át ezt a könyvet, ki-ki találja meg a neki tetsző sportágat, mérje fel, mik a képességei, mekkora és milyen gyakori terhelést tudna elviselni, mik a lehetőségei, és vágjon bele a neki tetsző(k)be. Ne feledd, amikor végre rábukkansz a számodra leginkább vonzó, hozzád leginkább illő sportra, valahogy önmagadat is meg fogod találni.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése